|
|||
|
A zenekaron belüli vita végül kenyértöréssel dőlt el. Az Illés testvérek és Körmendy a nevet birtokolva profiként zenéltek tovább, a többiek pedig a kollégium felszerelését és a klubot megtartva Strings néven játszottak. Az egyik napról a másikra klub, felszerelés és zenészek nélkül maradt együttes helyzete alaposan megromlott. Az élről a második vonalba csúsztak, Koncz Zsuzsa is elpártolt tőlük. Csatlakozott viszont az együtteshez Bródy János, majd 1965-től a két Szörényi testvér. Ekkor kezdődik az Illés második ötéves, "nagy" korszaka, amely nemzedéki zenekart csinál az együttesből.
Szörényiék a hatvanas évek elején a fővárosban az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban folytatták tanulmányaikat, ahol a Kőszegi Imre-Bajtala János-Szörényiék felállású zenekar 1962-ben megnyerte az iskolai Ki Mit Tud?-ot, majd a zenekarhoz csatlakozott Ráduly Mihály szaxofonos is. Ebben a felállásban Mediterrán néven indultak az országos vetélkedőn, de az elődöntőben kiestek. A zenekarra így is felfigyeltek, mert a verseny után a győzteseket (Koncz Zsuzsát, Gergely Ágit, a bűvész Gloviczky Pétert) kísérték a vidéki fellépéseken és néhány számot önállóan is eljátszhattak. A "hakni" után Kőszegi szervezésében saját fellépéseket is szerveztek, 1963-ban pedig Németh Lehel kísérőzenekaraként hanglemezt is készítettek. Szörényi Levente 1963-ban érettségizett. Ősztől három hónapig segédmunkásként dolgozott, majd úgy döntött, zenészként folytatja pályafutását. A Kigyósi féle körúti zeneoktató munkaközösségben gitározni tanult, és 1963-ban már jóhírű, ismert gitárosnak számított. Gyakran hívták vendégfellépésekre, játszott a Stúdió 11-gyel, a Deák együttessel, Bergendyékkel és olykor Illéséknél is kisegített, akikkel Gergely Ági révén ismerkedett meg. 1963-ban komponálta a később Rohan az idő néven ismertté vált dalát. 1964-ben csatlakozott a "pénzes" zenekarnak számító Balassa együtteshez, amelyben más ismert zenészek (Jinda György dob, Szilárdi Béla gitár, Mátrai Tamás szaxofon, Brunner Győző dob) is megfordultak. A zenekar változó felállásban külföldön (Szovjetunió, Lengyelország) is vendégszerepelt, de amikor a nyugati vendéglátóiparba kaptak hosszabb szerződést, Szörényi úgy döntött, inkább itthon próbál érvényesülni. Vendéglátós zenészként elsajátította a "luxemburgi" stílus játéktechnikáját, sőt olyan híre volt Budapesten, hogy az Ifjúsági Park igazgatója, Rajnák László nem engedte fellépni, mondván: nem énekel, csak ordít, balhézik a színpadon, ilyen emberekre nincs szükség. A belvárosi klubokban viszont ő volt a sztár, akit alacsony termete, szemüvege, félszeg megjelenése miatt csak úgy hívtak: "a kis Buddy Holly". Szörényi
végül 1965 januárjában csatlakozott az Illéshez
(csak úgy vállalta a tagságot, ha testvérét
is hozhatja), és az Illés-sztori innen közel egy
évtizedig közös szálon fut tovább. A
zenekar felállása: Illés Lajos, Illés Károly,
Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Bródy
János és Körmendy János. Az Illés későbbi
kiugrását azonban az a féléves munka alapozza
meg, amely 1965-ben összerázza az együttest és
megszüli az ötletet - saját számokkal kell megpróbálni
visszaszerezni a közönség szimpátiáját.
Először teljesen felfrissítik a repertoárt
(elsősorban Beatles, Kinks, Animals, Pretty Things dalokat játszanak),
klubot szereznek, előbb a Kőbányai Törekvés
Klubban, majd az Eötvös utcai Vasas klubban kapnak helyet,
s végül az akkor nagyhírű Syconor utódaként
a Boschban kell csatát nyerniük. 1965 őszén
vasárnaponként itt, szombatonként pedig az újra
"visszavett" Várban fedezte fel őket újra
a közönség. |
|||
|
FŐOLDAL |
ILLÉS EGYÜTTES |
ISTVÁN, A KIRÁLY |
ATILLA, ISTEN KARDJA |
VELED, URAM!
Copyright © 2021 Zikkurat Kft. info@zikkurat.hu |
Szörényi Levente a váci Sztáron Sándor Gimnáziumban kezdte zenész
pályafutását, ahol testvérével, Szabolccsal gitárduóban léptek
fel, és már ott feltűnést keltettek játékukkal: "Mi voltunk az őrült
Szörényiék."
